Írók
Toepler Zoltán

Toepler Zoltán 1975/76-ban született, mégis, ma 40 éves.
Alig több, mint 6 hónapos, amikor családi körében elhiteti, hogy
tud olvasni. Csodagyereknek tartják, még alig tud járni, de már úgy
zongorázik, mint Kurtág György. 5 éves korában kiválóan
halandzsázik angolul és németül, s rá 1 évre, kibontakozik írói nagysága,
úgy költ időmértékes verseket oroszul, hogy a nyelvet sohasem tanulja.
Ő is, mint annyi nagy elme, rossz tanárok kezébe kerül, iskolai
tanulmányai derékba törnek, ám kamaszkorában már jelentkezik
az udvarlás területén megmutatkozó zsenialitása, a világ legcsodálatosabb nőjét kéri feleségül, édesanyját, ám apja ellenzi a házasságot.
Egyetemi tanulmányait akkor kezdi, amikor végre megvan a 8 általánosa,
4 első és 4 második, és úgy tesz, mint akinek van érettségije.
A new yorki Blöffakadémián szerez diplomát, ahol ma is a
halandzsatanszéket igazgatja, növendékei a világ számos pontján
dolgoznak a médiában, vagy vezetik politikai pártok listáit.
Az önéletrajzi ihletettségű, A látszat dzsal című színművet tulajdonképpen
nem is ő írta, hanem legendás élete alapján leghűségesebb
követői jegyezték le.
Alkotói díjak, ösztöndíjak
2000 Örkény ösztöndíj
2001 Vilmos díj
Drámák
Egyszer élünk – örökké – sok jelenet – sok szereplő
Toepler, Platón, Garaczi
A Michelangelo-rejtvény – 2 rész – sok szereplő
Ó, Moliére - bohózat
Brahms és a macskák (Garaczi Lászlóval) – 17 kép – sok szereplő
Előjáték az Üvegcipőhöz – 15 jelenet – 3 ffi, 1 nő
A látszat dzsal – bohózat – 2 rész - 3 ffi, 2 nő
Donhuán – 2 rész – sok szereplő
Korpusz(rémdráma)
Bemutatók
Toepler, Platón, Garaczi
2002 Zsámbéki Szombatok r: Jámbor József
Előjáték az üvegcipőhöz
2003 Rádiószínház, Magyar Rádió, r: Solténszky Tibor
Brahms és a macskák
2003 Káva színház r: Tóth Miklós
2003 Kolozsvári Nemzeti Színház, r: Szilágyi Palkó Csaba
A látszat dzsal
2004 Egri Gárdonyi Géza Színház r.: Csizmadia Tibor
Ó, Moliere
2005 Soltis Lajos Színház, r.: Solténszky Tibor
Korpusz
2008.02.28. Stúdió-K Színház, Budapest, r: Géczi Zoltán
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó -
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó











